Rendhagyó ötlettel állt elő a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, amely nyelvtanfolyamra kötelezte a külföldről honosított sportolóit. Álláspontjuk szerint, ha már hazánk által finanszírozottan, magyar címeres mezben vesznek részt a korcsolyázók a világversenyeken, elvárás, hogy tudjanak magyarul nyilatkozni, és méltó módon képviselni választott hazájukat.
Mint ismert, az idei, kaunasi műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságon indult nyolc magyar versenyzőből kizárólag Schermann Regina született Magyarország területén,
a többiek Oroszországból, vagy valamelyik szovjet utódállamból származnak, de Hancock Lucy és Fourati Ilias révén van közöttük angol-amerikai kettős is. Hozzá kell tenni, hogy a külföldön született hét sportolóból öt rendelkezik magyar útlevéllel, illetve valamilyen szinten beszéli is a nyelvünket, ennek ellenére a szövetség elszánt, kötelező jelleggel előírja nyelvtanfolyamot, hogy a fiatalok kivétel nélkül megfelelhessenek az eléjük támasztott elvárásoknak.
A szerdán megtartott elnökségi ülésen döntés született: a külföldiek honosításában kiemelt szerepet játszó műkorcsolya szakági sportigazgatót, Vardanjan Gurgent felmentette a MOKSZ. Ezzel megvan a műkorcsolya belháború első vezéráldozata a mostanában számos vitával és konfliktussal terhelt sportágban.
Az egyetlen nem honosított műkorcsolyázónk: Schermann Regina nem először képviselte hazánkat a sportág Európa-bajnokságán Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins
A globalizmus nem csak a műkorcsolyában ütötte fel a fejét, gondoljunk csak a Kínából „szerződtetett” gyorskorcsolyázó Liu fivérekre, de a sportágak között lassan már egyáltalán nincs kivétel: az asztaliteniszezők között még egy Európa-bajnokságon is a különböző állampolgársággal rendelkező, de egyaránt kínai gyökerű játékosok tarolnak; 2015-ben Katar 14 honosított játékossal vett részt a hazai rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon; a maratoni távot nemzetiségtől függetlenül általában egy etióp vagy kenyai származású futó nyeri a világversenyeken, de még az európai elitválogatottak is nyakra-főre honosítják a posztra „igazolt” labdarúgókat.
Jöttek, láttak, győztek: kik a legismertebb honosított magyar sportolók?
Az elmúlt évtizedekben a magyar sportba is begyűrűzött a sokak által kritizált jelenség: elég csak a kubai kézilabdázó, Pérez Carlos, a szerb-horvát származású kajakozó, Janics Natasa, az ukrán nemzetiségű labdarúgó, Koman Vladimir, vagy az új-zélandi vízilabdázó, Rebecca Parkes esetére gondolnunk, de a sort még hosszasan folytathatnánk – mindannyian magyar színekben érték el pályafutásuk legkiemelkedőbb sikereit.
Természetesen a jelenkor is tartogat pikáns eseteket, sőt, egyre több különleges sikertörténet íródik a szemünk előtt,
hiszen ideális esetben az idei párizsi olimpián magyar színekben induló taekwondózó, Salim Omar és a birkózó világbajnok Muszukajev Iszmail lába előtt is heverhet nyáron a világ. Talán nem árulunk el nagy titkot, noha egyikük sem hazánkban született, mindketten komoly magyar éremesélyesként utazhatnak a francia fővárosba. A honosítás egyik legfrissebb példája pedig az orosz sakknagymester, Szanan Szjugirov esete, aki a jövőben Magyarországot képviseli a nemzetközi versenyeken. Szjugirov az orosz-ukrán konfliktus miatt az orosz sportolókra kiszabott eltiltás miatt váltott országot.
És ott van jól ismert példaként a mindig kirakatban lévő, a legutóbbi három Európa-bajnokságra egyaránt kijutó magyar labdarúgó-válogatott, amelynek tagja többek között a lipcsei csapatkapitány, Willi Orban, a francia élvonalban szereplő Loic Nego, a Premier League-ben remeklő Kerkez Milos és a szintén Angliában játszó Callum Styles is – ráadásul már a sikerkapitány, Marco Rossi is félig magyar.
Az eddig orosz színekben háromszoros Európa-bajnok Orsós Sztálvira magyar dédnagyapja Szibériában alapított családot.
Velünk éneklik a Himnuszt: ismert honosított sportolók
Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy bő 100 évvel a trianoni sorscsapás után Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a határon túlra szakadtak leszármazottai, az ottani magyarság legjobbjai jogosan formálnak igényt, hogy anyaországuk színeiben versenyezhessenek.
Jó példa erre a magát székelyként definiáló alpesi síző, Miklós Edit, az erdélyi jégkorongozó, Sofron István, a dunaszerdahelyi vízilabdázó, Gergely István, vagy a felvidéki kézilabdázó, Zácsik Szandra esete – a felsorolást itt is sokáig lehetne még folytatni.
Letette az állampolgársági esküt a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya.
A szurkolók körében gyakran emlegetett dilemma, hogy sok esetben teljesen felesleges „megszólítani” a kedvenceket, adott esetben bekiabálni a pályára, vagy hiába zúg a lelátóról a „Mindent bele!”, mert a külföldön született, magyarul csak minimálisan kommunikáló játékosok úgysem értik. Hogy a klubcsapatok légiósai esetében ez a helyzet, ahhoz lassan hozzászoktunk, de a válogatottak esetén ez egy érzékenyebb téma. Ilyenkor ütköznek az érvek és az ellenérvek, hogy hasznos-e a válogatottba igazolni, vagy nyeljük le a keserű pirulát, és főzzünk azzal, amink van. Vérmérséklete szerint erre mindenki megadhatja a saját válaszát, nincs rá objektív, jó felelet.
Annyi azonban biztos: ha igazán a hazájának érzi Magyarországot egy adott sportoló, akkor bármennyire is nehéz, érdemes megtanulnia gyönyörű, kifejező és világszinten teljesen egyedi anyanyelvünket, és az sem árt, ha érti, miről is szól a Himnusz.
A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.
Pontosan egy év telt el azóta, hogy majdnem megölték Donald Trumpot. Bár a nyomozás lezajlott, még mindig nagyon keveset lehet tudni a merénylő személyéről.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 140 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
minona
2024. március 05. 08:19
Megy a csúsztatás a Liu testvérekkel kapcsolatban itt is. Ők nem Kínából szerződtetett sportolók, hanem félig magyarok: Magyarországon születtek, anyjuk magyar, itt jártak végig iskolába, az anyanyelvük a magyar. A kínai apjuk visszaköltözött Kínába. Teljesen más a helyzet, mint azokkal a sportolókkal, akikben semmilyen magyar vér nincs és egy mukkot se beszélnek magyarul. Gondolom ezzel a cikkíró is tisztában van. Csalódást keltő cikk.
Fontos, hogy ALAPFOKON tudjon, tanuljon meg magyarul ÉS ALAPFOKON legyen tisztában Magyarország földrajzával és történelmével, valamint az állami jelképeivel: Himnusz, zászló, Szentkorona, miegymás. A többi már rajta múlik.
Ugandai Bubu 2024. március 04. 17:17 ..."Aki nem beszél magyarul, jól, az nem lehet magyar. NIncsenek románul, szlovákul beszélő magyarok sem."... A faszt nem: hogy a kurva anyádba ne lennének románul, szlovákul beszélő ŐSHONOS magyar ÁLLAMPOLGÁRAINK!? A TE nézeted szerint a kárpátaljai ukránul NEM beszélő magyarokat tehát JOGTALANUL sorozták be háborúzni, hiszen ők kurvára nem ukránok, bazdmeg!
benedek77 2024. március 04. 19:08 ..."Végezetül nerjobbágyok, szerintetek a gazdátok egymillió migránsa milyen gyorsan fog állampolgársághoz jutni, ha kell az olcsó munkaerő a magyarok helyére, az oligarcháitok gyáraiba?:-)"... Elmész a kurva anyádba, baromarcú tudatlan seggfej hülye! Jelenleg 250 ezernyi tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsa van az országnak, köztük NYUGATIAK is rendesen, ehhez járul a 85 ről idén 65 ezer körüli főre csökkentett vendégmunkás, ez együttesen is messze van az 1 milkától! Persze te basznál elmenni egy akkugyárba dolgozni, azt már nem, és a szállodai takarítás is büdös lenne neked, húgyagyú balfasz!